A macskám elhidegült tőlem.
Nem kapar kanapét, almot, ajtót.
Ha enni adok neki
idegen tálba csepegtetek
egy kusza csomónak mártást, húst.
Le kellene rövidíteni a sétáimat,
mert idézhető lettem, mint egy szellem.
Ha megkarmol, nem vérzik a lábam:
esténként szárazra nyalom a konzerveket.
Hádész
2013.11.18. 22:18 | pszeudoniké | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cirkusz-a-kobon.blog.hu/api/trackback/id/tr255643118
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
