Egy ideje már csak Ő
beszélt. Tág pupillák, sötét tükrök.
Ijedtek voltak a szemei.
Nem értettem, mit mondott.
Talán a hangzavar miatt,
talán túl közel volt a szája, hogy halljam
a suttogását.
A meleg, vizes levegőben mindent szétzilált
a közegellenállás.
Szorosan ült velem szemben, a combját
a combom közé bújtatta,
a helyét kereste folyton
valahol a bőrömön.
Sarah
2013.08.19. 01:49 | pszeudoniké | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cirkusz-a-kobon.blog.hu/api/trackback/id/tr345466493
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
